Mélyreható és alapos Bitcoin-útmutató, hogy ne legyen frusztrált már a szó hallatán is

A legtöbb ember nem érti a Bitcoin koncepcióját és folyamatait. Kiterjedt útmutatónk beleveti magát a legfontosabb gyakorlati részletekbe, egy egyszerűen érthető módon, így nem lesz többé frusztrált vagy zavarodott a tudatlansága miatt, ha erről a témáról esik szó. Megosztás

Hallott már valaha a Bitcoin-ról?

Ez majdhogynem költői kérdésnek számít most, mivel a Bitcoin gyorsan szerzett népszerűséget és végtelenül sokszor említik a médiában. Mindazonáltal, ez nem jelenti azt, hogy mindenki érti is, miről van szó.

Valójában, a legtöbb ember nem ismeri, főleg a mögötte álló technológiai háttér miatt, ami elég idegennek tűnhet.

Ebben az útmutatóban a célunk, hogy egyszerűen érthető módon megmagyarázzuk a legfontosabb gyakorlati aspektusokat, a Bitcoin-nal és a blokklánccal kapcsolatban. Ez egy hosszú útmutatónak ígérkezik, ezért több kisebb szekcióra bontottuk.

A Bitcoin és a blokklánc koncepciója számos specifikus kifejezést tartalmaz. Gyors definíciókért, hagyatkozzon erre a szószedetre.

1. Hogyan jött létre a Bitcoin

A. Ki fedezte fel a Bitcoin-t?

A Bitcoin-t egy anonim személy fedezte fel, Satoshi Nakamoto álnéven. 2008 októberében, közzétett egy tanulmányt és eljuttatta azt a kriptográfiai közösséghez.

2009-ben, Nakamoto befejezte a Bitcoin software kódját, sőt más emberek hozzájárulását is kérte a munkához a nyílt forráskód közösségből.

Az első blokkot ő maga bányászta ki 2009 január 3-án. A Bitcoin címeinek nyilvános adatai szerint, jelenleg több mint $19 milliárd Bitcoin van a tulajdonában – amivel a 44. leggazdagabb embernek számít a világon.

De senki se tudja, valójában kicsoda Satoshi Nakamoto. Számos kutatást végeztek már ezirányban az újságírók, és a spekulációik szerint valamilyen egyetemi hallgatóról vagy celebritásról lehet szó, de nem tudták bizonyítani a feltevéseiket. Kissé furan hangozhat, de néhányan már azt feltételezték, hogy Satoshi Nakamoto egy időutazó lehet a jövőből.

Ami nem vitás, hogy a Bitcoin feltalálásával, Satoshi Nakamoto forradalmasította a pénz koncepcióját, megoldva számos olyan problémát, ami a hagyományos pénznemek használatakor merülhet fel.

B. A hagyományos valuták problémája

Mindannyian tudjuk, hogyan vehetünk fel készpénzt egy ATM-ből vagy hogy hogyan vásároljunk egy csomag rágógumit. De vajon hányan tudják közülünk valójában, hogy miért is működnek ezek a tranzakciók? Miért fogadja el mindenki a tényt, hogy ezeknek a fémlemezkéknek vagy papírszalagoknak értékük van?  

Nos, hagyományosan, a valuták kötődtek valamilyen fizikai árucikkhez, mint például az arany. Tehát például 1900-ban, az arany unciánként $20.67 dollárt ért. Ez azt jelentette, hogy az U.S.A. kormányzata csupán $20.67 értékű valutát verethetett, ha csak egy unciányi arany volt tartalékban mögötte. Ez azt is jelentette, hogy bármely U.S.A.-beli valutával rendelkező személy a kormányzattal becseréltethette a megfelelő mennyiségű aranyra a valutáját.

Az USA-ban, ennek a rendszernek 1971-ben lett vége, amikor az amerikai dollar rendeleti pénzzé vált – ami azt jelentette, hogy nem rendelkezett többé intrinsic értékkel. Az utóbbi évtizedekben, a világ legtöbb főbb pénzneme átállt a rendeleti pénz rendszerére.

Ezekben az esetekben, a valuta értékét a kereslet és kínálat határozza meg, és ezt az embereknek a gazdaságba vetett hite tartja fenn. Noha ez lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy elősegítse a gazdasági stabilitást a gazdaság olyan aspektusainak kontrollján keresztül, mint a hitelkínálat, likviditás és a kamatlábak, ahhoz a jelenséghez is vezethet, hogy a kormányzat több pénzt nyomtat mint kellene, ami viszont hiperinflációt eredményez.

Egy másik probléma a rendeleti pénzekkel, a tény, hogy a rendszer centralizálva van, ezért sok szabályozást igényel. Más szavakkal, minden tranzakciót támogatnia kell egy pénzügyi testületnek, pl. egy hitelkártya vállalatnak vagy egy banknak – megbizonyosodva róla, hogy a kivitelezése helyesen történt. Ezért van az, hogy ha nem a bankunknak megfelelő ATM-hez megyünk vagy pénzt utalunk át a számlánkról egy barátunknak, gyakran díjat kell fizetni.

Többet is olvashatunk a decentralizált valutáról ebben a cikkben.

C. A Bitcoin megoldja a centralizált valuták problémáját

A Bitcoin célja, hogy megoldja a rendeleti pénzekkel kapcsolatos problémákat.

A Bitcoin használatával, bárkinek pillanatok alatt átutalhatunk pénzeket, minimális tranzakciós díjakkal. Ez azért lehetséges, mert a Bitcoin rendszere decentralizált.

Lényegében, a Bitcoin egy elosztott decentralizált főkönyv, amelyen minden pénzügyi tranzakciót rögzítenek. A könyvelés egy blokkláncként ismert technológia segítségével valósul meg. A blokklánc minden blokkja egy tranzakciósorozatot reprezentál. Ha elég tranzakció került végrehajtásra, a blokk elkészül és nem változtatható meg.

A nyilvános főkönyv használatával, a Bitcoin számos probléma megoldását célozza:

  1. Decentralizáció: A legfontosabb ismertetőjegye a Bitcoin-nak, hogy decentralizált, ami azt jelenti, hogy nem kontrollálja a működését egy egyedi hatóság vagy egy személy. A szoftver nyílt forráskódú és önkéntesek által fenntartott. A rendszer a világszerte megtalálható számítógépeknek egy nyílt hálózata által futtatott. Bárki, aki részt akar venni, beléphet és megkezdheti a szerepvállalást.
  2. Anonimitás: Eltérően más hagyományos rendszerektől, a Bitcoin software nem kíváncsi rá, hogy valójában kik vagyunk. Az identitása a Bitcoin címe. A képessége a pénzügyi tranzakciók kivitelezésére attól függ, megvannak-e a szükséges alapjai a számláján.
  3. Állandóság: A Bitcoin hálózat és a mögötte álló blokklánc állandó. Ez azt jelenti, hogy ha egy tranzakció végrehajtásra került, már nem fordítható vissza. Ez garantálja, hogy ha egy embernek pénzt küldenek, valóban meg is kapja azt. Azt gondolhatnánk, hogy ez problematikus lehet az e-commerce esetében, ahol a vásárlónak védelemre van szüksége. Mindazonáltal, még a Bitcoin esetében is, ez elérhető letéti számlák segítségével.
  4. Limitált kínálat: A hagyományos rendeleti pénzeknek limitálatlan kínálata van, mivel a központi bankok tetszés szerinti mennyiségű pénzt verhetnek. Mindazonáltal, a bármikor előállítható Bitcoin mennyiség 21 millióra van limitálva. A valuta értékét a kereslet és az emberek által benne észlelt haszon határozza meg.

Most pedig itt az ideje, hogy mélyebben is megnézzük a Bitcoin technológiájának mibenlétét. Ennek érdekében, áttekintjük, hogy milyen problémákkal jár egy decentralizált valutarendszer kiépítése és megnézzük, hogy a Bitcoin rendszer miként oldja meg ezeket a problémákat.

2. A Bitcoin Protokoll

A. A Bitcoin egy digitalis aláírással hitelesíti a felhasználókat

Ha a bankba megyünk, hogy végrehajtsunk egy tranzakciót, akkor szükség van rá, hogy igazoljuk magunkat. Ezt megtehetjük a jogosítványunkkal, társadalombiztosítási kártyánkkal vagy a kézírásos aláírásunkkal. Bármilyen esetben jelen vannak ezek a mechanizmusok, így csak saját magunk tudunk felvenni vagy átutalni pénzt a számlánkról. Ha valaki megpróbálna a helyünkbe lépni, azt elkapnák (jó esetben).

Ahogy azt fentebb elmagyaráztuk, a Bitcoin egy nyilvános főkönyvet használ, amelyek mindenki rögzíti a tranzakcióját. De hogyan akadályozhatjuk meg, hogy egyesek csaló tranzakciókat is hozzáadjanak, amelyekből előnyük származik? Például, Bob egyszerűen hozzáadhatja a főkönyvhöz, hogy Alice pénzt küldött neki.

Megakadályozandó ezt, a tranzakciók sugárzásra kerülnek a hálózaton, egy digitalis aláírás kíséretében.

Egy digitális aláírás kétféle dolgot garantál:

  1. Az üzenetet a megnevezett feladó küldte.
  2. Az üzenetet nem piszkálták meg.

Ez a digitalis aláírás egy hasító algoritmus segítségével, aszimmetrikus titkosítással készül.

A Hashing egy olyan algoritmus használatát jelenti, ami irreverzibilisen konvertál egy inputot egy egyedi, fix hosszúságú outputtá. A Bitcoin által használt hasító (hashing) algoritmus az SHA256, ami azt jelenti, hogy az output – vagy hash, vagy digest – 256 bináris jegyből áll (pl. nullák és egyesek).

A hashing-et egy mathematikai technikaként is felfoghatjuk, ami által gyorsan konvertálhatunk egy inputot egy output értékké. Mindazonáltal, amikor adva van egy output érték, gyakorlatilag lehetetlen kitalálni azt az értéket, amiből ezt az eredményt kaptuk.

Egy példával jól érzékeltethetjük a folyamat lényegét, ahogy az input a liszt, cukor, tojások stb., az output pedig egy torta. Az algoritmus a sütő, ami a nyers alapanyagokat egy késztermékké változtatja. Amint megvan a tortánk, már lehetetlen visszanyerni a nyersanyagokat belőle. Lehetetlen pontosan megmondani a nyersanyagait és hogy melyikből mennyi kellett hozzá.

Egy digitális aláírás készítéséhez, a hálózatra sugárzott üzenetnek először hashing-en kell átesnie. Ezután a hash-nek titkosítást kell nyernie.

Ahogy azt fentebb is említettük, a Bitcoin által alkalmazott titkosítás aszimmetrikus titkosításként ismert – ez egy olyan titkosítás, ami az ún. publikus és privát kulcsokat használja.

A dolog nyitja, hogy minden egyes személynek van egy nyilvános és egy privát kulcsa, amelyek megfelelnek egymásnak. Míg a nyilvános és a privát kulcs is használható egy üzenet titkosítására,a dekódolásához, a másikat kell használni. Más szavakkal, ha titkosítunk egy nyilvános kulcsot, dekódolni lehet egy privát kulccsal és vice versa.

A privát kulcs egy személyhez tartozik és senki másnak nincs hozzáférése. Ezzel ellentétben, bárkinek megadhatjuk a nyilvános kulcsunkat. Tehát ha például Alice egy privát üzenetet szeretne küldeni Bob-nak, Alice titkosítja az üzenetet, Bob nyilvános kulcsával, amit megadott neki. Mivel Bob az egyetlen ezzel a privát kulccsal, ő az egyetlen, aki dekódolhatja ezt. Ha Bob szeretne privát üzenetet küldeni Alice-nak, a nyilvános kulcsa segítségével titkosíthatja, és csak ő dekódolhatja, a privát kulcsának használatával.

A Bitcoin-nal, nem az a cél, hogy privát üzenetet küldjünk – emlékezzünk, a főkönyv publikus. Mindazonáltal, az aszimmetrikus titkosítás még mindig azt a célt szolgálja, hogy garantálja, az üzenetet valójában a gondolt személy küldte és nem piszkálta meg senki.

Tehát mondjuk Alice küldeni akar Bob-nak egy Bitcoin-t. Ennek érdekében, két dolgot sugároz a hálózatnak:

  1. Egy üzenetet (ami a tranzakció részleteit tartalmazza). A tranzakció titkosítatlan és tartalmazza a linket az előző tranzakciókhoz. Input és output értékeket is tartalmaz, amelyek segítenek meghatározni, hogy elég összeg áll-e rendelkezésre a tranzakcióhoz, hogy érvényes lehessen.
  2. Egy digitalis aláírást (pl., a hasított üzenetet, amit titkosított a privát kulcsával)

Bob ezután hitelesíti atranzakciót:

  1. Alkalmazva a hash algoritmust az üzenetre. Ez Hash A-t eredményez számára.
  2. Az Alice által készített digitalis aláírás dekódolása Alice nyilvános kulcsával. Ez Hash B-t erdményez.

Mivel mindkét hash ugyanbból az üzenetből let származtatva, ugyanazoknak kell lenniük. Ha így van, az bizonyítja, hogy az üzenetet nem piszlálta meg senki. És mivel Bob képes volt dekódolni a hashed üzenetet, Alice nyilvános kulcsával, és Alice az egyetlen, akinek hozzáférése van a privát kulcsához, ez garantálja, hogy az üzenet tőle jött.

B. Hogyan tárol a Bitcoin Információkat

Egy másik potenciális probléma az olyan decentralizált hálózattal, mint a Bitcoin, a tárhely.

Hol tárolhatjuk mindenki mérlegeit és a tranzakciós előzményeiket?

A konvencionális centralizált rendszerekben, dedikált szerverek állnak a pénzügyi intézmények, mint például a bankok tulajdonában, amelyek minden adatot tárolnak. Habár ezek az adatok állítólag elég biztonságosak és megbízhatóak, az utóbbi években, számos olyan eset volt, amikor a hackerek hozzáférést szereztek ezekhez az információkhoz.

A Bitcoin rendszerben, nincs egyedülálló hatóság, ami kontrollálja az adatokat. Ehelyett, minden információ publikus.

A Bitcoin ezt egy peer-to-peer megosztott hálózat segítségével teszi lehetővé. Az adatok a résztvevő számítógépek ezrei által kerülnek megosztásra, amelyeket csomópontoknak (nodes) hívnak, és internetes kapcsolatban állnak egymással. Minden node-nak hozzáférése van a főkönyvhöz (vagy blokklánc), amely mindig frissül, mikor egy új tranzakció (vagy blokk) hozzáadásra kerül.  

Ezek a tranzakciók egy sor szabály szerint kerülnek kivitelezésre, amelyet Bitcoin protokollnak neveznek.

C. Hogyan kivitelezik a tranzakciókat

Mondjuk Alice egy Bitcoin-t küldene Bob-nak.

Először is igazolni kell, hogy Alice valóban rendelkezik legalább egy Bitcoin-nal. A blokklánc hálózatban, nincsenek egyedülálló bejegyzések, ahol láthatnánk, hogy mennyi valutával rendelkezik egy egyén. Ehelyett, a mérleg úgy kerül kiszámolásra, hogy minden előző tranzakciót figyelembe vesznek, ami tranzakciós láncként ismeretes.

Amikor először töltjük le a Bitcoin software-t, a tranzakciós lánc teljes másolatát kapjuk (ami miatt a letöltés eltarthat 24 óráig). Amint megvan a tranzakciós láncunk, egyszerű meghatározni Alice jelenlegi egyenlegét.

Ha igazolva van, hogy Alice elegendő Bitcoin-nal rendelkezik a tranzakció kivitelezéséhez, a következő lépés, hogy sugározzuk a tranzakciós üzenetet. Ez az üzenet tartalmazza a küldő és a fogadó címeit, az átutalt összeget és a feladó által készített digitalis aláírást. A nyilvános sugárzáskor, bármely csomópont a hálózaton foghatja az üzenetet és felveheti végrehajtásra.

Mielőtt végrehajtásra kerülne, a tranzakció hozzáadásra kerül sok meg nem erősített tranzakcióhoz, amit mempool-nak hívnak (memory pool). Innen, a bányászok veszik fel.

A bányászok alapvetően azok a közvetítők, akik validálják a tranzakciókat. (Ez részletesebb kifejtésre kerül alább). Amint a tranzakció validálva van, a bányász hozzáadja a legújabb blokkhoz. A blokk fix mérettel rendelkezik, így egy bizonyos számú tranzakció után, egy új blokknak kell készülnie. A jelenlegi blokk kapcsolódik az előző blokkhoz, egy blokkláncot alkotva.

De ki dönti el, hogy mely tranzakciók kerüljenek hozzáadásra legközelebb a legutóbbi blokkhoz?

Tipikusan, a bányászok szabadon választhatják ki vagy hagyhatják el a tetszőleges tranzakciókat. Ösztönözve őket, hogy a miénket válasszák, kifizethetjük nekik a tranzakciónk egy kicsiny részét. Ez mindenesetre nem szükségszerű, mivel a bányászok egyébként is részesülnek ösztönzésben a blokképítéshez, amit blokk jutalomként emlegetnek.

Amikor egy új blokk kerül hozzáadásra a lánchoz, az ezt benyújtó bányász új Bitcoin jutalnat kap. A pontos összeg változott az idők során és a hálózat növekedésével egyre csökken. A blokk jutalmak a rendszer természetes módját képezik az új pénzek verésére.

Amikor a tranzakció a blokklánc részévé válik, hivatalosan is végrehajtásra kerül.

D. Hogyan kerülnek validálásra a blokkok

Fentebb megvitatuk, hogy az újonnan verifikált tranzakciók hogyan adódnak egy blokkhoz, amely azután hozzáadódik a már létező blokklánchoz. De honnan tudhatju, hogy az új tranzakciók legitimek?

A bányászoknak prezentálniuk kell egy ún aproof-of-work-öt.

Lényegében, a proof-of-work az a koncepció, amely szerint a főkönyv legmegbízhatóbb verziója az, amelybe a legtöbb számítási munkát fektették. A Proof-of-work megkívánja, hogy az adatok készítése bonyolult és időigényes legyen, de a validálása egyszerűen és gyorsan működjön.

Ez egy hashing technika segítségével érhető el, amit a digitalis aláírás részben tárgyaltunk. Ahogy emlékezhetünk rá, egy algoritmus végzésével készül, egy input-ból, fix hosszúságú output-ot hozva létre.

Itt, a bányászoknak meg kell oldania egy matematikai puzzle-t, hogy hozzáadják a blokkjukat a már meglévő blokklánchoz, és ennek a puzzle-nek a megoldása némi időbe kerül. Specifikusan, ez a puzzle abból áll, hogy kitaláljanak egy inputot, ami egy hash-t eredményez, ami bizonyos számú nullával kezdődik.

Itt van, hogy miként működik:

Tegyük fel, hogy egy bányász egy blokkon dolgozik. Ennek a blokknak a tetején van a blokklánc utolsó blokkjának egy hash-e. Emellett van minden olyan tranzakció, amit a bányász felvett. Emellett, a bányász hozzáad egy számot, az úgynevezett nonce-t. Ezután végrehajt egy hash algoritmust az egész blokkon.

Ahogy fentebb említettük, a célja, hogy egy olyan hash-t kapjon, ami egy bizonyos számú nullával kezdődik. Ha emlékszünk, ha az input kicsit is megváltozik, egy teljesen különböző outputot eredményez. Ez azt jelenti, hogy ha a megfelelő mennyiségű nullát akarunk kapni, a bányásznak egy igen specifikus számra van szüksége. Tehát honnan tudhatja a bányász, hogy milyen számot tegyen ide?

Nem tudhatja.

Nincs más választása, mint hogy véletlenszerűen találgatja a számokat, amíg meg nem találja a megfelelő hash-t. Amelyik bányász megtalálja, az adhatja hozzá először a blokkot a blokklánchoz.

A Bitcoin protokoll szerint, ez az egész folyamat kb. 10 percig tart. Mivel mindig új bányászok vannak, különböző mértékű számítási kapacitással, a szükséges nullák száma periodikusan változik.

Ez a folyamat nem csupán új blokkok hozzáadását teszi lehetővé a blokklánchoz. Egy másik nagyon fontos funkciót is betölt – garantálja az egész rendszer biztonságát és integritását.

Hogyan teszi ezt?

Nos, mivel az egyes blokkok fejlécként tartalmazzák a legutóbbi blokk hash-ét, még egy egykarakteres változtatás is, bármely tranzakcióban, nem csak hogy annak a blokknak a hashének változásához vezet – minden egyedülálló blokkot megváltoztat a blokkláncban.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki meg szeretne változtatni egy tranzakciót, újra kell kalkulálniuk minden megelőző egyedülálló blokkot, ami lehetetlen mennyiségű számítási erőt igényelne. Ez azt is jelenti, hogy minden alkalommal, amikor egy új blokk hozzáadása történik, a blokklánc biztonságosabbá válik.

E. Hogyan akadályozza meg a Proof-of-Work a Double Spending (dupla költést)

Mondjuk Alice-nek van egy online shop-ja, ami elfogadja a Bitcoin fizetést. Bob ellátogat a weboldalára és megrendel egy iPhone-t. Ha Bob a Bitcoin-t választja fizetési opcióként, Alice-nek természetesen várnia kell a fizetés megerősítésére, mielőtt elküldetné az iPhone-t.

De a blokklánc működése miatt, Bob megpróbálhatja átverni Alice-t, két tranzakciós üzenetet kezdeményezve ugyanazzal az aláírással – az egyikkel elküldi a pénzt Alice-nek, a másikkal pedig elküldi magának egy másik címre.

Amint Alice meglátja a tranzakciós üzenetet, amelyben elküldik neki a pénzt, elküldheti a terméket. Mindazonáltal, ha az a tranzakció, amiben Bob elküldi magának a pénzt, előbb épül be a blokklácba, mint a legitim tranzakció, akkor az fog végbemenni előbb, így Bob ingyen kapja meg az iPhone-ját.

Úgy tűnik, hogy ha Alice okos lett volna, nem küldte volna el az iPhone-t rögtön a tranzakció közvetítése után; inkább meg kellett volna várnia, amíg az a blokkláncba épül.

De valójában, még ez sem elég.

Mivel alkalmanként, több mint egy blokk kerül hozzáadásra egyszerre, elágazást téve a láncba. Ezekben az esetekben, a következő bányász aki befejez egy blokkkot, kiválasthatja, hogy melyik ághoz fogja hozzáadni. Elég gyorsan hosszabbá válhat az egyik ág, mint a másik. Amikor ez megtörténik, a rövidebb ág befejeződik és minden rajta lévő tranzakció visszamegy a mempool-ba.

Emiatt, ajánlatos várni, hogy legalább hat blokk hozzáadódjon a lánchoz, mielőtt befejezettnek gondolnánk egy tranzakciót. A nemrégiben a blokklánchoz adott tranzakciók néha sürgős tranzakciókként vannak jelölve.

Ebből megint láthatjuk, hogy a proof-of-work – pl. több számítási munka – hogyan védelmezheti meg a tranzakciók biztonságát.

De nézzünk egy másik feltevést: Mi van akkor, ha Bob két elágazást készített, amelyek közül az egyik tartalmazza a legitim tranzakciót, a másik pedig a csalót? És a csalóhoz ugyanazon az áron adott hozzá tranzakciót, mint más bányászok a legitimhez? Alice, látván, hogy a legitim tranzakció ága növekszik, tévesen biztonságban érzi magát, ezért elküldeti az iPhone-t. Végül azonban Bob még hosszabbá tehetné a láncát,visszaküldve a legitim tranzakciókat a mempool-ba.

Mivel ugyanaz az aláírása, mint a csaló tranzakciónak, ha újra felvételre kerül, érvénytelennek minősül majd.

Ez egy érdekes feltevés és elméletben működhetne is.

De számítógépes erőforrást és időt igényel egy blokk megoldása és hozzáadása. Még egy hihetetlen erős processzorral is, ennek a mutatványnak a megcsinálásához Bob-nak kontrollt kéne szereznie a Bitcoin hálózat CPU erőforrásainak több mint fele fölött. Ezért néhol 51% attack-ként említik ezt.

A valóságban a legitim tranzakciót tartalmazó ág hosszabb lenne végül és a csaló tranzakció ága visszadobódna a mempool-ba. Amikor egy másik bányász felveszi, mivel az aláírást már használták a legitim tranzakcióban, érvénytelennek minősül majd.

Mindazonáltal, ha Bob mégis valahogy ellenőrzése alá vonná a hálózatot, a rendszer kijátszására fordított idő és energia egyszerűen nem érné meg a fáradságot. Több Bitcoin-t kereshet azáltal, ha egyszerűen a szabályoknak megfelően bányászik.

3. Hogyan használjuk a Bitcoin-t

Számos útja van a Bitcoin használatának, de nagyjából mindegyik ugyanazt a folyamatot foglalja magába. Három lépése van a Bitcoin használatának: a Bitcoin megszerzése, a pénztárcánk kezelése, és a kereskedés a Bitcoin-nak, áruk és szolgáltatások körében. Nézzük a lépéseket egyenként:

A. A Bitcoin megszerzése

A Bitcoin bányászata mellett (amit megtárgyaltunk a 2. részben), egyszerűen meg is vásárolhatjuk. Ez történhet online átváltással, vagy egy Over The Counter (OTC) tranzakcióval.

Az OTC tranzakciók egy másik személlyel folytatott kereskedést jelentenek – rendszerint egy brókeren keresztül, aki menedzseli a tárgyalásokat. Ez a kívánatos módszer azok számára, akik nagy összegű Bitcoin-t vennének (pl. százezres vagy milliós értékben). Ez azért van, mivel a váltásoknak nincs meg az a likviditása, hogy facilitálhassák az ilyen nagy tranzakciókat.

Habár az OTC kereskedések nem úgy vannak szabályozva, mint a váltások, egy valamirevaló broker garantálja, hogy nem történik csalás. Néhány ilyen neves brokercég a kínai székhelyű Richfund, a New York-i Genesis Global Trading, vagy a londoni Bitstocks.

Az átlag Bitcoin user számára, a váltások a Coinbase, Coinmama, vagy az itBit segítségével, a legbiztonságosabb és legegyszerűbb módjai, hogy beszerezhessék a Bitcoin-t. Elkerülendő a külföldi valutaváltási díjakat, a legjobb egy hazai váltótól vásárolni, ami tipikusan közvetlenül integrált a helyi bankkal.

A váltások extrém könnyen navigálhatóak. Csak el kell látogatni a website-ra és követni a feliratkozási instrukciókat és kezdhetünk azonnal Bitcoin-t vásárolni.

Amit fontos észbentartani, hogy a legtöbb váltás olyan személyes információkat kíván, mint a nevünk, emailünk vagy telefonszámunk. És világos, hogy ha a hitelkártyánkat használjuk a Bitcoin vásárlásához, vagy banki átutaláson keresztül használjuk, akkor itt is felhasználásra kerülnek az információk.

Ha a váltást választja, ez a pont a folyamatban – amikor Bitcoin-t vásárol vagy ad el – amikor elveszítheti az anonimitását.

B. A pénztárcája kezelése

A Bitcoin hálózatán, a Bitcoin tilajdonlása egyszerűen azt jelenti, hogy van egy címünk és egy privát kulcsunk. Ahogy azt fentebb megbeszéltük, ez a privát kulcs lehetővé teszi, hogy titkosítsuk a digitalis aláírásunkat.

Egy privát kulcs nélkül, nem less hozzáférésünk a Bitcoin-unkhoz és semi nem bizonyítja majd, hogy hozzánk tartozik, ezért a lehető legbiztonságosabban kell tartanunk.

Kapunk egy privát kulcsot, amikor megadunk egy Bitcoin címet. A kulcs egy 256-bites hosszúságú adat, ami alfanumerikusan is reprezentálható. Például, az emberek néha a hexadecimális format használják – ez 64 karaktert jelent, 0-9 vagy A-F-ig. A leggyakoribb opció a Wallet Import Format (WIF) használata, ami 51 alphanumerikus karakter, amelyek közül az első szám mindig 5.

Itt egy példa a WIF privát kulcsra:

5KJvsngHeMpm884wtkJNzQGaCErckhHJBGFsvd3VyK5qMZXj3hS

A privát kulcsunk elveszítése olyan, mintha a Bitcoin-unkat veszítenénk el. Ha elveszítjük a privát kulcsunkat, nem tudjuk visszaállítani a Bitcoin-unkat. Hasonlóan, ha valaki más szerzi meg a privát kulcsunkat, akkor képes lehet elutalni magának az összes Bitcoin-unkat.

Tehát hogyan védelmezhetjük meg a privát kulcsunkat és a Bitcoin-jainkat?

Egy opció, hogy tároljuk offline a coin-jainkat. A coin-jaink és privát kulcsunk USB-n tárolása garantálja, hogy a támadók és hackerek nem tudják ellopni az információinkat. Mindazonáltal ha elveszítjük ezt a drive-ot – vagy ha valaki fizikailag ellopja – akkor nincs szerencsénk.

Egy másik opció, hogy egy haramdik fél szolgáltatónál vagy kliensnél tároljuk a Bitcoin-jainkat, amely Bitcoin wallet-et kínál. Ez egy olyan típusú szoftver, ami tárolni képes a címeket és kulcspárokat minden egyes Bitcoin tranzakciónk esetében.

Mindazonáltal, a kripto váltásokat érintő támadások növekvő száma manapság meglehetősen bizonytalanná tette a kulcsok ilyen típusú tárolását. Az ajánlott módszer a kulcsainkat offline tárolni.

C. Tranzakciók kivitelezése a Bitcoin használatával

A Bitcoin-nal történő tranzakciók kivitelezése meglehetősen egyszerű. Ha van egy bizonyos személy, akinek pénzt akarunk küldeni, csupán a Bitcoin címére van szükségünk, amit beviszünk a Bitcoin kliensbe. Ha a személy, akinek pénzt küldünk, ugyanazt a klienst használja, mint mi, akkor minden, amit tennünk kell, hogy megadjuk a fiókjához kapcsolt email címet.  

Az Online üzleteknek, amelyek elfogadják a Bitcoin-t, rendszerint van egy gombja, amit ha megnyomunk, automatikusan a pénztárcánkhoz visz, lehetővé téve, hogy innen fizethessünk. A mobilkészülékekre installált wallet-ekhez, gyakran biztosítanak egy QR kódot, amit beszkennelhetünk a telefonunkkal.

4. Hogyan csináljunk pénzt a Kriptovalutából

A Blockchain technológia egy teljesen új dolog és számos lehetőség van a bevételszerzésre vele. Alapvetően kétféle úton indulhatunk el – a bányászat vagy a befektetés útján.

A. Váljon bányásszá

A bányászat egy lassú, de biztonságos módja a Bitcoin-nal vagy más kriptovalutákkal történő pénzkeresésnek. Ahogy emlékezthet, a bányászok azok az emberek a hálózaton, akik jutalomért cserébe validálják a tranzakciókat. A Bitcoin esetében, kétféle típusú jutalom van – az egyik egy új blokk hozzáadásából ered, a másik pedig egy bizonyos tranzakció felvételéből.

A különböző kriptovalutáknak különböző mechanizmusai vannak a bányászok kifizetésére; némelyek csak tranzakciós díjakat fizetnek, míg mások számos más módszerrel ösztönzik őket.

Részt vehetünk a bányászati folyamatában, CPU-t adományozva a hálózatnak. Mivel a CPU elektromosságot igényel, érdemes átgondolni, hogy a bányászatból szerzett bevételeink hogyan viszonyulnak a felmerülő költségekhez. Ez függhet a tartózkodási országunktól és hogy milyen olcsó az elektromosság ott. Az villamos energia extrém olcsó ára Kínában a fő oka, hogy a bányász hálózatok többsége itt van.

Más faktorok, amelyek hozzájárulnak a számításunkhoz, a hardverünk hash ereje és a Bitcoin jelenlegi ára.

A komolyabb bányászok számára, elérhető egy specializált hardware, magas hash arányokkal, amely kedvezőbb lehetőséget ad a bányászoknak, hogy megoldjanak egy blokkot. Egy ASIC (Application Specific Integrated Circuit) az általános kifejezés egy ilyen készülékre. Egy ASIC és az olcsó elektromosság kombinációjával, profitábilisnek találhatjuk a beszállást a bányász üzletbe.

Lehetünk egyedi bányászok vagy dolgozhatunk csoportban, amelynek bányász tagjai megosztják a CPU erőforrásokat. Utóbbi mining pool éven ismert, és általánosságban egy jó ötlet azok számára, akik nem rendelkeznek sok hardverrel. Egy mining pool-ban, a tagok a CPU erőforrás-hozzájárulásukkal arányban kerülnek kifizetésre. A Bitcoin bánászathoz, a következő jól ismert pool-ok használatosak:

  1. Bitfury – grúziai székhelyű
  2. BTC.com – kínai székhelyű
  3. Slush – cseh székhelyű

Más kriptovaluták esetében, ki kell kutatnunk, hogy mely pool-ok érik meg a csatlakozást. Általánosságban, a pool-ok úgy készülnek, ahogy a valuta egyre nagyobb piaci részesedést kezd szerezni.

B. Befektetés kriptovalutába

A direkt befektetés egy gyors, de kockázatos útja a pénzbevétel gyártásának a kriptovalutából. Ha nincs elég időnk vagy erőforrásunk a bányászathoz, egyszerűen megvásárolhatjuk a kriptovalutát egy váltótól is. A Bitcoin lenyűgöző hozamokat mutatott az utóbbi pár év során, és felkeltette az érdeklődését számos befektetőnek.

Noha bármikor vásárolhatunk kripto érméket, van egy speciális idő periódus, amikor a profit lehetősége (és a veszteségé is) a legmagasabb. Ez az ICO alatt van (Initial Coin Offering). Azok számára, akiknek ismerős a tőke befektetés, mondhatnánk úgy is, hogy hasonló az IPO-hoz (Initial Public Offering).

Az ICO egy olyan esemény, amikor a kripto valuták először kerülnek bemutatásra világ számára és még nincsenek felértékelve. Ebben az időben a potenciális befektetők értékelik a projektet és eldöntik, hogy belefektessenek-e. Ha a project végrehajtásra kerül és részesedést szerez, a coin-ok értéke emelkedik, profitot termelve számukra.

Nézzünk néhány érdekes sztorit, amikor az emberek Bitcoin-t vásároltak és később sokkolódtak az eredménytől:

  1. 2009-ben egy norvég, titkosítást kutató diák 5,000 BTC-t vett kb. $27-ért, majd teljesen megfeledkezett róla. Négy évvel később, a media rivaldafénybe helyezte a Bitcoin-t, ekkor visszaemlékezett a vásárlására és meglepődött, hogy most több mint $886,000-t ér. A felét eladta, hogy vásároljon egy luxus otthont Oslo-ban, a maradék pedig most $28 milliót ér a mai beváltási ráta mellett.
  2. 2010 május 22-én, a programozó Hanyecz László két pizzát vett Bitcoin használatával. Kb. 10,000 BTC-t fizetett, ami akkor kb. $41-t ért. Mindazonáltal, a jelenlegi váltási áron, ezek a Bitcoin-ok több mint $67 milliót érnek, a valaha vásárolt legdrágább pizzává téve az említetteket. Egy interjúban, László azt állította, hogy mivel a Bitcoin-nak akkoriban nemigen volt értéke, izgatottá tette, hogy bármit is képes lehet vásárolni vele.
  3. James Howell, egy IT mérnök Newport-ból 2009-ben kezdett Bitcoin-t használni, laptopjával. Több mint 7,500 Bitcoin-t gyűjtött, majd megállt. Később eladta a laptopját eBay-n, de előtte eltávolította a merevlemezt, ahol a Bitcoin privát kulcsait tárolta. Megőrizte a merevlemezt egy fiókban, remélve, hogy besöpörheti majd a hasznot, ha a Bitcoin értéke megnövekszik. De egy pár évvel később, a ház takarítása során, véletlenül kidobásra került a merevlemez. A mai váltási áron, az elveszett Bitcoin-ok több mint $85 milliót érnének. James keresni akarta a hulladéklerakókban a lemezt – ami egy drága és bonyolult feladat – de környezetvédelmi aggodalmak és veszélyes gázok kiszivárgásának lehetősége miatt, a művelet nem kerülhetett végrehajtásra.

Még ezeket a bőséges Bitcoin értéknövekedéssel járó eseteket is figyelembe véve, a befektetőknek észben kell tartan, hogy a kriptovauták értéke nagymértékben fluktuál. Például, az utóbbi hat hónap alatt, a Bitcoin dramatikusan csökkent és növekedett.

A kriptovaluták értéke általánosságban elég illékony. Csupán mivel a Bitcoin értéke borzasztó mértékben csökkent a múltban, ez még nem garantálja, hogy így less a jövőben is.

A mi tanácsunk az, hogy ne fektessen be többet, mint amennyinek az elveszítése megengedhető. NE adja ki az összes pénzét vagy nehezen összekuporgatott pénzének nagyrészét, nagyszerű megtérülést remélve. Lehet, hogy szerencséje lesz, de nem éri meg kockáztatni az összes pénz elveszítését, jelentős árzuhanás esetén. A legutóbbi Bitcoin árfolyamokat a Bitcoin kalkulátorunkban láthatja.

5. Legális a Bitcoin?

A Bitcoin népszerűségének növekedésével, általánosságban véve a kriptovaluták felkeltették a kormányzat és a pénzügyi felügyelő szervezetek figyelmét. Eltérően a hamis rendeleti pénzektől, amelyek illegálisak, a legtöbb országban maga a Bitcoin legális.

Mindazonáltal, a Bitcoin anonim és szabályozatlan természetéből adódóan, számos kormányzat korlátozásokat helyezett kilátásba. Némelyek aggódnak, hogy a Bitcoin és más kriptovaluták bevezetése a kormányzat pénzügyi kontrolljának elveszítéséhez vezet.

A legtöbb országnak nincsenek világos kriptovaluta használati törvényei, így az emeberek számára gyakran zavaros lehet a státuszának megítélése. Ezért a legjobb döntés ellenőrizni az országának a Bitcoin legalitására vonatkozó szabályait, és észben tartan, hogy ezek a törvények folytonosan változhatnak.

Teljesen illegális a Bitcoin használata Algeriában, Kolumbiában, Nepálban, Bangladeshben és számos más országban. Ezzel ellentétben, az Egyesült Államokban, a Bitcoin nem csak hogy legális, de árucikknek tekintendő, a CFTC által (Commodity Futures Trading Commission). Az adók tekintetében, a szabályok hasonlóak, mint bármilyen más vagyontárgy esetében.

Számos országban, mint pl. India, a Bitcoin a szürke zónába esik, mivel a kormányzat nem deklarálta illegálisnak a használatát, de nem is támogatja azt, inkább ellene van.

Amit nem is kell mondani, hogy nem szabad a Bitcoin-t illegális termékek vagy szolgáltatások vételére vagy eladására használni. Ha egyfajta rendeleti pénzt használó tranzakció illegális, akkor az a Bitcoin használatával is az, vagy bármilyen más kriptovaluta esetében is.

6. A Bitcoin sötét oldala

Habár a Bitcoin-nak számos előnye van – amelyeket hosszasan tárgyaltunk – némely kormányzat nem teljesen alaptalanul kampányol ellene.  

Ennek oka, hogy vannak bizonyos bűnözők, akik ki akarják használni a Bitcoin körüli figyelmet és media hype-ot. Például vannak cyberbűnözők, akik Ponzi-sémákat (pilótajátékokat) indítva, csillagászati mértékű megtérüléseket remélnek a befektetésekből. Csak miután eltűnt a pénzük, azután jönnek rá az átverésre az emberek. Számos kormányzat ezért tudatossági kapányokat futtat, azt ajánlva az embereknek, hogy maradjanak szkeptikusak és óvatosan fektessenek be.

Számos más útja is van a kriptovaluták rossz használatának:

  1. A Bitcoin anonimitása és egyszerű használata miatt, terrorista csoportok megpróbáltak adományt gyűjteni szociálismédia oldalakon, a Bitcoin címeiket használva. Noha ez nem járt túl nagy sikerrel eddig, nincs rá garancia, hogy a terroristáknak sose sikerüljön az akció. Mindazonáltal, említést érdemel, hogy valakinek az anonimitása a blokkláncra korlátozódik. Mivel a Bitcoin-t néhány más valutába is konvertálják, valakinek az identitása és tranzakciói nyomonkövethetőek az IP címe alapján. És mivel a blokkláncon lévő minden tranzakció publikus, igen egyszerű az összegek mozgását nyomonkövetni.
  2. 2017 május 12-én, szerte a világon, egy hatalmas ransomware támadás történt, amit Wannacry attack-ként emlegetnek. Ez a malware átvette az irányítást az áldozatok számítógépe fölött és pénzt követelt cserébe a felszabadításért. Noha a használt ransomware nem volt új, az egyik megkülönböztető jellegű tulajdonsága a támadásnak az volt, hogy a pénzt Bitcoin formájában követelték. Az incidens nyilvánvalóan rossz publicitást hozott a Bitcoin-nak. Hogy többet tudhasson meg a ransomware-ekről és malware-ekről, nézze meg ezt a cikket.
  3. Számos online átverés van, ami az emberek Bitcoin-jainak lopásához vezet. A tipikus online banki rendszereknek több réteg védelme van, mint például a jelszó, két tényezős hitelesítés, OTP, stb. De a Bitcoin esetében, valakinek elég megszereznie csupán a privát kulcsot, ahhoz, hogy teljesen kiüríthesse egy személy wallet-jét. A csalók ellopják ezeket a kulcsokat az emberek számítógépéről, keylogger-ek, trójai hack-ek, és adathalász támadások útján. Ezért, fontos olyan éberen védelmezni a Bitcoin wallet-jét, akárcsak a készpénzét. Egy másik fajta csalást általában az online eladók alkalmaznak: Meghirdetnek egy terméket hatalmas akcióval és csak Bitcoin-t fogadnak el fizetségként. Amikor a vevő fizet, az eladó egy nagyon gyenge minőségű árut szállít – vagy ami még rosszabb, nem küld semmit. És mivel a Bitcoin fizetések irreverzibilisek, nincs opció a visszalépésre.
  4. Egy másik csalási kategória az ICO-val működik. Mivel a kriptovaluta piac nagymértékben szabályozatlan, némely emberek szándékosan csaló blokklánc projekteket indítanak. Azt ígérik, hogy áttörést jelentő innovációról van szó, és arra biztatják a befektetőket, hogy járuljanak hozzá a tőkéjükkel. De ahelyett, hogy valójában fejlesztenék a projektet, egyszerűen sikertelennek deklarálják és az összes befektetett pénzt maguk veszik ki. Mivel egyszerű csődöt jelenteni és a befektetések mindig magukban hordozzák a veszteség lehetőségét, igen kevés dolog tehető a projektet támogatók védelmében. Számos legitim ICO is van, de nehéz lehet különbséget tenni azok és a csaló változataik között. Tehát ha egy új blokklánc projektbe fektetést fontolhatja, fontos, hogy kellő óvatossággal nézzen körül, mielőtt kinyitná a pénztárcáját.

7. A Blokklánc egyéb típusú kivitelezései

A Bitcoin volt az első és ez is marad a blokklánc legfőbb kivitelezése. Mindazonáltal, azóta az emberek számos másféle útját is fellelték már a rendszer használatának.

A. Kriptovaluták

Az egyik dolog, amire az emberek a blokkláncot használták, hogy Bitcoin variációkat készítsenek. Ezek gyakran úgy hirdetik magukat, minta Bitcoin job vagy fejlettebb változatai és kollektíven altcoins-ként ismertek. A legfőbb altcoin-ok a következők:

  1. Litecoin: A Litecoin 2011-ben indult és csak enyhén különbözik a Bitcoin rendszerétől. Egy különbség például, hogy kevesebb időt vesz igénybe a blokkok generálása. A Bitcoin-os 10 perchez képest, a Litecoin minden 2.5 percben general blokkokat. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciók verifikálása sokkal gyorsabb. Egy másik különbség a használt hashing algoritmus. A Bitcoin SHA256-ot használ a proof-of-work algoritmushoz, míg a Litecoin scrypt-et. Az egyik funkciója a scrypt-nek, hogy nehezebb optimalizált CPU vagy GPU hardware-t készíteni a puzzle gyorsabb megoldására, ami igazságosabbá teszi a rendszert a bányászok részére. Ugyanakkor, manpság már ASICS-ok is léteznek, amelyek használhatóak a Litecoin bányászatára.
  2. Zcash: A Zcash nemrégiben, 2016-ban indult útjára. A Bitcoin-hoz hasonlóan, biztonságos tranzakciókat kínál egy megosztott főkönyvön keresztül. Mindazonáltal, a Zcash különbözik a Bitcoin-tól, abban, hogy eltérő proof-of-work algoritmust használ (ún. zk-SNARK-ot) és egy különböző adatvédelmi stratégiát alkalmaz. A Bitcoin rendszerben, a feladó, a fogadó és az átutalt összeg nagysága nyilvános, míg a Zcash esetében, privátan és védve maradhatnak. A 2017 év végére, a Zcash az egy milliard dolláros piaci tőkét.
  3. Dogecoin:  A Dogecoin eredetileg egy vicc projektként indult, válaszul a némelyek által kriptovaluta mániaként érzékelt jelenségre. A logója egy érme, ami egy kutyát ábrázol, mégpedig a népszerű Doge internetes mémet. Ez teljességében egy replica a Bitcoin-ra és nem kínál differentálást vagy javítást, különösen, mivel nem szánták komolynak. Kezdetben az érme értéke extrém alacsony volt. Mindazonáltal, az értéke szignifikánsan felszökött, és kezdett bevonzani komolyabb befektetőket is – nemrégiben elérte a két milliard dolláros piaci kapitalizációt. A készítők, mivel nem tetszett nekik, hogy a coin pont azzá vált, amit gúnyolni hivatott eredetileg, kivonták magukat a projektből. Végül, az értéke szignifikánsan csökkent, amikor Ryan Kennedy-t, a Dogecoin Moolah árfolyamának tulajdonosát, letartóztatták csalásért. Mindazonáltal, 2018 januárjában újabb növekedésnek indult az értéke.

B. Nem valuta jellegű megvalósítások

Ahogy fentebb említettük, a blokklánc rendszer több dologra is alkalmazható, mint csupán a kriptovaluták. Számos másik újszerű ötlet alapul a konstrukción, amelyek értéke több milliard dollár.

  1. Ethereum: Az Ethereum ugyanaz az applikációk számára, mint a Bitcoin a valuták számára. Egy olyan infrastruktúrát biztosít, hogy az alkalmazások egy központi szerver nélkül futhassanak. A Bitcoin-hoz hasonlóan, internetszerte többféle csomóponttól függ a működése. Ebben az esetben, a csomópontok biztosítják az appok számára a futáshoz szükséges CPU-t. Megelőzendő az abúzust és kiküszöbölve az alacsonyabb minőségű appokat, az Ethereum megkívánja az applikációktól, hogy az ether nevű valutát használják. A kód az Ethereum hálózatában került fejlesztésre és egy Ethereum virtual machine nevű szoftver futtatja. A fejlesztők okos szerződéseket használnak az applikáció fejlesztésére, amelyek automatikusan kerülnek végrehajtásra, ha bizonyos feltételek fennállnak. Például, egy okos szerződés jó lehet egy termék automatikus szállítására, mikor a pénzt megkapja az eladó. Az Ethereum app-okat DAP-oknak nevezik (decentralizált alkalmazások), és százaikat indították már el sikeresen. Erre jó példák a digitalis aláírással működő appok, az előrejelző szoftverek, az elektromos autók töltés kezelése és az online szerencsejáték oldalak.
  2. Ripple: Míg a Bitcoin a közönség számára készült, a Ripple a bankok és a fizetőrendszerek részére. Jelenleg, a bankok a SWIFT protokollt alkalmazzák (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication), ami közvetítők bevonását kívánja meg. Ez, plusz a valuta árfolyamokban tapasztalható fluktuációk gyakran a tranzakciós elhalasztásához vezetnek. A Ripple lehetővé teszi a pénzügyi intézeteknek a kifizetések átutalását, rendezését, átruházását és cseréjét, valós időben, nagyobb felmerülő költségek nélkül. Habár még hivatalosan adoptálni kell, számos bank kezdte már el használni a Ripple-t a kísérleti fázisaiban. Egy fontos különbség a Ripple és a Bitcoin között, hogy nem mindenki számára lehetséges kapcsolódni a hálózathoz. A számítógépeknek identifikálni kell magukat és engedélyre van szükségük a részvételhez. Ebben a tekintetben, nem teljesen decentralizált vagy nyilvános.

Ahogy azt láthattuk, létezik néhány negatív aspektusa a Bitcoin-nak, és ezekkel foglalkozni kell. Mindazonáltal, ez nem jelenti azt, hogy teljesen el kellene hagynunk a használatát. A Blokklánc egy valódi innováció, amely képes számtalan probléma megoldására. A mi érdekünk, hogy bölcsek legyünk és megfelelően használjuk.

 

Hasznosnak találta az útmutatót? Ha igen, ossza meg barátaival és kollégáival a Facebook vagy a Twitter oldalán.

Hasznos volt? Oszd meg!
Megosztás Facebookon
Tweet-elés